Encsencs bizonytalan eredetű neve aránylag későn bukkant fel. Ugyanis a Gut- Kelet nemzetségbeli Báthory család 1320. évi osztálylevelében szerepel először az encsencsi Szentlélek tiszteletére szentelt templom. Nagy jelentőséggel bír számunkra, hogy István király rendelete alapján, miszerint minden tíz település építsen egy templomot, – s tudjuk ez nem egy-két év alatt valósulhatott meg- Encsencs azok közé a falvak közé tartozhatott, ami nem csupán lakott település volt, hanem olyan gazdasági és vagyoni szinten állhatott, hogy meg tudott építeni egy kis középkori kápolnát a jelenlegi református templom helyén. Ugyanis ásatások bizonyították, hogy a református templom főfalainak egy része ennek a középkori kis templomnak az alaptestén áll.

Kb. 400 év történetére borul az ismeretlenség fátyla, egyes források szerint a török világ idején elhagyatott a templom, majd ismeretlen időben lett a reformátusoké, a sekrestyéje azonban elpusztult. A 2002. évi alap megerősítéssel egybekötött ásatások alapján valószínűleg leégett.

Az 1808. október 6-i jelentés így szól: ,,Vagyon egy téglából épített templom, melynek elsőbb része még az embereknek emlékezetét is meghaladja , valóságos céh munka hátulsóbb része 1803-ik esztendőben toldatott ki kerekded formára. Az egész épületnek hossza 13 öl, szélesssége 4 öl. Az újabb résznek mennyezetén ez az írás olvastatik: >> A Szent Háromság Isten dicsőségére építette ezen Szent Házat az Entsentsi Reformata Szent Ekklésia maga tulajdon költségével, T.Tóth István prédikátorságában, Kiss János Oskola Reckorságában, Botár György Bíróságában, Ns. Nemzetes Józsa György tér-Hadnagyságában, Harcsa Ferencz Curatorságában, Kóródi Mihály Egyházfiságában…<< Vagyon egy 1780ik esztendõben épített fatornya, melyben vagyon egy egymázsás harang ilyen felírással: >> Goss mich Thomas Sondeger in Ao 1765 Rosenau<< A másik harang most vagyon munkában, hárommázsás, készíttetik Tasnádon, ezer és egynehány Rforint Margittai Józsefprédikátor.

A templomot 1828-29-ben építették át mai formájára, a falakat megemelték és új ablakok készültek, ekkor épült a nyugati kőkarzat is. A 24 méter magas torony is ugyancsak ekkor épült a nyugati homlokzat elé. A munkálatokat két nyírbátori mester Gulyás József helybeli molnár végezte. A templom mai formájában aránytalanul hosszúnak tűnik, mert a belső hosszúsága 27 méter, ennek a fele jut a 6,2 méter szélességű keskenyebb, félkörívesen záródó keleti részre, és ugyanannyi a 9,6 méter szélességű nyugati hajóra. A deszkából készített mennyezetet 1889-ben festették ki, klasszicizáló szószéke és 300 ülőhelye van. A torony földszintje és a kőkarzat alja csehsüveg boltozatos. Az orgonát Demény Imre építette 1946-ban négy változattal úgy, hogy a második világháború utáni nehéz években a gyülekezet terményt és élelmiszert gyűjtött és cserélt aranyra Bécsben. A késű barokkos stílusjegyeket viselő templom a település jelenleg egyetlen műemlék épülete.

A 168 kg-os harangját Lázár Áron öntötte 1809-ben Tasnádon, a 80 kg-osat pedig Walser Ferenc 1924-ben Budapesten. – Fényes Elek szerint 763 református és 244 más vallású, az 1911-13. évi névtárak szerint 1002 református és 476 más vallású lakója volt.

1768-2003 között 27 lelkésze volt az egyháznak. Közülük megemlítjük Budaházy Lajost, aki 1897-1937-ig szolgált. – Keresztes Sándort, akit 1944-ben garázda szovjet katonák lőttek agyon. –Virágh Lászlót, aki 1959-1996-ig szolgált, s közben 5 évig a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának vallástanára volt, jelenleg nyugdíjasként feleségével Debrecenben él. Ezt követően a gyülekezet lelkipásztora Baracsi István volt, aki 1995-1996 között Virágh László mellett segédlelkészként, 1996-2009 között beiktatott lelkészként végezte a szolgálatokat. 2009-tő 2015 augusztusáig, Fórián László szintén beiktatott lelkész végezte az egyházi feladatokat.

Az egyházközség jelene:

A település 2061 lakosának egyharmada református, egyharmada görög és római katolikus, és egyharmada cigány származású, akiknek jelentős többsége reformátusnak vallja magát, de az egyházhoz való tartozásuk kimerül gyermekeik megkeresztelésével és halottaik eltemetésével. Gyermekeik közül kevesen részt vesznek ugyan az iskolai hitoktatásban, de a felnőttekhez hasonlóan templomi istentiszteletre szinte egyáltalán nem jönnek el.

Az egyházközség anyagi terheit hűségesen hordozók mintegy 400-an vannak. Ez nem sok, tudva azt is, hogy a bevételek 70-75%-át a 80-100 főből álló, hűséges gyülekezet adja össze.

Az encsencsi gyülekezet egy elöregedő gyülekezet. Tagjainak 70%-a 60 év feletti idős ember. Főként mezőgazdaságból, kiskerti és őstermelői munkából élő, szorgalmas emberek, akik között tapasztalható saját maguk munkával való hajszolása, a megfáradás és a közöny, ami sokakat távol tart a gyülekezeti alkalmaktól, főként férfiakat és fiatalokat. Noha áldozatkészek és felelősségteljes keresztyén életre törekednek, mégis tapasztalható, hogy könnyebb a kevesebből adni, mint a többől.

1996 óta a gyülekezet igen jelentős önerővel, mintegy 3 millió forint felhasználásával felújította és korszerűsítette 1872-ben épült (jelenleg 142 éves) öreg lelkészlakását, amit kisebb átalakítások által évek óta folyatunk, hogy területrendezéssel, parkosítással, mellék-épületek építésével, minél inkább használhatóvá váljon egy lelkész család számára.

2002-ben a gyülekezet megkezdte műemlék templomának teljes körű felújítását. A műemlék épület szerkezeti és állagmegóvási munkák elvégzést igényelte, amiben alap megerősítést és újjáépített tető és toronyszerkezetet kapott. 2003-ban elkészült templom teljes külső felújítása. A teljes munka több mint 24 millió forintot igényel, aminek jelentős részét pályázati pénzek tették ki. Sok segítséget adott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Helyi Önkormányzat, a Tiszántúli Református Egyházkerület és a gyülekezet tagjai.

2013-ban beadott és megnyert pályázati támogatásból 10 millió forintot fordíthatunk a templom részleges belső felújítására. A felújítás során régészeti feltárás történt.Jakab Attila régész erre vonatkozó írását idézem: ,,…napvilágra került az 1803-ban elbonott szentély maradványa, melyről eddig nem  volt pontos képünk. Ez egy négyzetesen záródó- tehát nem lekerített végű- szentély volt, melynek sarkait támpillérekkel erősítették meg. Középen megtaláltuk a középkori oltár maradványait, melynek nyomai nem túl gyakran maradnak meg az utókor számára. Már a református időkből származik egy sokszögű szószékalapozás, mely viszonylag jó állapotban vészelte át az évszázadokat.  Egy további szószékalapozás is napvilágra került, ez azonban már egyértelműen a mai templomhoz kapcsolódik, s felépítésére 1803 után került sor. Ez tulajdonképpen a mai szószék elődje volt. Megtaláltuk a forrásokban emlegetett sekrestye falainak csekély maradványait is, melynek többi része azonban már a mai templomon kívűl helyezkednek el, így ennek pontos alakját, kiterjedését még a további kutatásoknak kell tisztázniuk.”

A templom felújítással párhuzamosan, szintén pályázati támogatásokkal a gyülekezeti ház rekonstrukciója folyik. Ez az épület a századfordulón épülhetett. Építésének célja a Református Általános Iskolai oktatásnak helyet biztosítani. Ezt a feladatát a II. világháború végéig, egészen az államosításig tudta ellátni. Később a község óvodája alakítódott ki belőle. Többszöri bővítésén és átépítésen esett át az épület. 2012-ben kezdődött az épület felújítása és bevonása az Egyházközség mindennapos életébe. Első ütemben az Emberi Erőforrások Minisztériumától nyert pályázat által az épület egyharmada újult meg. A felújítási ebben az évben folytatódnak több forrás igénybevétele által. Mind Európai Uniós, mind hazai pályázatokon nyert támogatások, mind a helyi Önkormányzat segítségével ezen épület több, a falu közösségét is szolgáló célra megújulhat.

Istentiszteleti alkalmaink: Minden vasárnap és ünnepnap de. 9 órakor gyermek istentisztelet, de. 11 órakor felnõtt istentisztelet, du. 3 órakor istentisztelet a templomban. Minden szerdán este bibliaóra.

2014. augusztus 18.