A lövészklub múltja nagyszüleink fiatal korára nyúlik vissza, amikor kötelezően kellett részt venni a tizenéves fiúknak a Levente-oktatáson. A fegyverszeretet párosult egy fegyelmezett, csoportos tevékenységet igénylő magatartással, ami átöröklődött a fiatalabb generációra is.

A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásával ajánlott volt az ország minden településén lövész sportklubokat működtetni. Így az 50-es évektől a rendszerváltásig országos felmenő rendszerben, folyamatos heti lőgyakorlatokkal, az országos ünnepekhez kötött versenyekkel működött az encsencsi lövészklub is. A helyi válogató-, járási-, megyei-, országos versenyeken való részvételek mellett, a szocialista tömb tagországain belüli nemzetközi versenyeken is eredményeket értek el az encsencsi versenyzők.

1990. után több százas nagyságrendben szűntek meg a politikai és katonai vezetésű félkatonai szervezetek (MHSZ, Munkásőrség). Ezzel együtt megszűnt a rendszeres megmérettetés e területen, de az igény megmaradt a lövészetet kedvelők részéről. A megye 200 körüli lövészklubjának száma napjainkban 10 alá csökkent. Az egykori nyírbátori járásban is több mint 30 klub szűnt meg, csak az encsencsi klub maradt meg a mai napig. A klubok működtetése önálló lett, koordinálásukat az MTTOSZ (Magyar Technikai és Tömegsport Országos Szövetsége) vette át.

Az önkormányzat támogatásával és a lövészsportot kedvelők adományozásaival évente 4 alkalommal rendez helyi lövészversenyt a klub. A helyi versenyeken 100-120 fő közül általános iskolás, ifjúsági és felnőtt korosztály is képviselteti magát.

2006. óta a klub nem folytatja tevékenységét, mert a jogszabályi feltételeknek nem tudott megfelelni, de a működéshez szükséges hatósági engedélyek beszerzése folyamatban van.

Ez idõ alatt megújult az eszközrendszer, új fegyverek és célok beszerzésére került sor és a szabadtéri lőtér karbantartása, fejlesztése is folyamatos.

Jelenlegi tervek

A lőtér területének korszerűsítésére, a biztonsági berendezések kialakítására pályázatot kíván az önkormányzat benyújtani, melynek sikere esetén lehetővé válik:

  • kis- és nagy kaliberű (golyós) vadász és marok lőfegyverekkel történő lövészet (25-100 m között)
  • sörétes vadászlőfegyverekkel korong lövészet

Fedett, időjárástól függetlenül használható 10 m-es légfegyveres lőtér kialakítása, fegyverek, célok, célmozgató berendezések beszerzése, elsősorban a gyermek és fiatalkorú korosztály számára.

Akik a Lövész Klub megalakulás, azaz 1976 óta a legtöbbet tettek a lövész sport népszerűsítéséért és a fiatalok honvédelmi neveléséért:

Szabó Lajos, Kupai József, Bíró Gergely, Pócsi László, Varga Zoltán, G. Nagy Zoltán, Vincze István, Papp István, Böszörményi László, Kóródi László, Kóródi András és még sokan mások, akik társadalmi munkában segítettek.

  1. szeptember 16.